- Aki sokkal több, mint John Coltrane özvegye: Alice Coltrane - Fidelio.hu
Jazz/World

Aki sokkal több, mint John Coltrane özvegye: Alice Coltrane

2020.02.29. 09:00
Ajánlom
Azt gondolhatnánk, hogy némi vállveregetés mellett muzikális, de egyszerű háztartásbelinek könyvelik el azt, aki John Coltrane feleségeként akar zenei karriert csinálni. Alice Coltrane-re viszont legfeljebb a szülői értekezleteken hivatkoztak Mrs. Coltrane-ként.

A felesége nélkül valójában John Coltrane utolsó lemezei is máshogy szólaltak volna meg, nem pusztán azért, mert modális jazzhez több szálon kötődő McCoy Tynert ő váltotta a zongoránál a férje kvartettjében, de legalább ennyire a kettejük közti spirituális kapocs megtermékenyítő hatása miatt. A John Coltrane utolsó lemezein hallható transzcendens önkívület egyik legfontosabb és folyton megújuló forrása volt a házasságuk.

JohnesAliceColtrane-124222.jpg

John és Alice Coltrane

Alice McLeod 1937-ben született, gyerekként került Detroitba. Az autóiparnak köszönhetően prosperáló város zenei élete ekkoriban is meglehetősen gazdag volt, itt tevékenykedett többek között Paul Chambers (Mr. P.C.), vagy Elvin Jones, aki Coltrane kvartettjének volt a dobosa. McLeod itt kezdett el előbb klasszikus zenét tanulni, majd egy párizsi kitérő idején a félrekezelt zseni, Bud Powell tanítványa lett. A klasszikus zenei gyökerei mindvégig meghatározóak voltak a pályáján, az ötvenes évek második felében azonban erősen a bebop hatása alá került, olyannyira, hogy az innen származtatható kötöttségeket teljesen csak a férjének köszönhető spirituális ébredése után tudta levetkőzni.

John Coltrane és Alice McLeod 1962-ben találkoztak először. John Coltrane eddigre már maga mögött hagyta a heroint és az alkoholt is, bár állítólag időnként kísérletezett a még legális LSD-vel. Sokkal lényegesebb azonban az a szellemi ébredés, aminek ekkora alárendelte a zenéjét. John Coltrane alakja legalább annyira mitikus, mint Miles Davisé, erre a kollektív emlékezet által eltorzított személyes beszámolók mellett a zene szolgál bizonyítékul. Az a megmagyarázhatatlan nyugalom, amely Coltrane zenéjében ekkortájt feltűnik, Alice-szel való megismerkedésének is köszönhető. Zenéjének fejlődését visszafejtve természetesen határozottan kirajzolódik annak iránya, kettejük spirituális és zenei fejlődése között azonban egyértelmű párhuzamok fedezhetőek föl.

AliceColtrane-124221.jpg

Alice Coltrane a hárfával, ami férjéé volt

Utolsó közös felvételeiket hallva tényleg úgy tűnik, mintha elértek volna zene végéhez. Talán ezért sem véletlen, hogy John halála után Alice csupán egyetlen lemez erejéig kapcsolódott kettejük közös útjához: ez a Cosmic Music (1968) című album, amelyen a házaspár mindkét tagjának neve szerepel. Egyébként pedig Alice Coltrane a saját útra lépett, és – noha fontosnak tartotta a szellemi hagyaték ápolását –, olyan egyéni hangon szólalt meg, amely fokozatosan tágult a kezdeti gospel-sugalmazásoktól sem mentes, bluesos, helyenként modális alapokon nyugvó jazztől, és engedett be különböző hatásokat. A hatvanas évek végén járunk, amikor már nem lehetett megúszni, hogy mindenféle címkéket ragasszanak a zenére, így született a kozmikus vagy a spirituális jazz, amibe sok minden belefért a keleti hatásoktól a free jazzig. Alice Coltrane is ezekhez kapcsolódva alakította ki a sajátos zenei világát, perkusszív billentéssel, lebegő hatást keltő arpeggiókkal, a formákat szabadon kezelve, helyenként a klasszikus zenei hangszereléssel. A hetvenes években az elsők között emelte be a műfajba a manapság ismét egyre több előadónál feltűnő mikrotonális (félhangoknál kisebb hangközökkel dolgozó) skálákat. A jazzben abszolút rendhagyó módon ráadásul hárfán is játszott, azon a hárfán, amit John Coltrane vásárolt magának, nem sokkal a halála előtt.

alice-124222.jpg

Alice Coltrane

Kettejük kapcsolatát nem szélsőséges kilengések, hanem meghitt bensőségesség jellemezte. Spirituális életük olyanfajta mély vallásosságot jelentett, ami a vallások közös gyökerét kereste, és ugyanúgy táplálkozott a hinduizmusból, a buddhizmusból, mint a kereszténységből. Közös életüket nem a művészi útkeresésnek szentelték, sokkal inkább a művészi útkeresést rendelték alá annak, amit John Coltrane szolgálatnak nevezett, és aminek talán legszebb példája az 1964-ben megjelent A Love Supreme című album. Alice Coltrane a férje halála után is folytatta a keresést. A hetvenes évek elején visszavonult a világi élettől, és egy kaliforniai ashramba költözött, ahol felvette a Turiyasangitananda nevet. Készített közös lemezt Pharoah Sanders-szel (Journey in Satchidananda), Joe Hendersonnal (The Elements), McCoy Tynerrel (Extensions), de dolgozott Carlos Santanával is, bár a maguk idejében a felvételek egyike sem volt üzleti siker.

A hetvenes évek végén közel húsz évre kivonult a zenei életből, önálló albuma csupán 2004-ben jelent meg, Translinear Light címmel. 2007-ben, egy Los Angeles-i kórházban hunyt el, miután összeomlott a légzése. Férje mellett temették el. Nem kerülte el, hogy több szempontból is hatással legyen az utókorra, és nem szokás John Coltrane özvegyeként hivatkozni rá. Alice Coltrane az a típusú művész, akinek az életművét újra és újra felfedezik, mert a maguk idejében is egyedülálló felvételei elég tartalmasak ahhoz, hogy a későbbi korok mindig más árnyalatokat találjanak benne.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A Paloznaki Jazzpiknik tudatosan óvja a falut, amely befogadja

Az augusztus 1. és 3. között zajló, 12. Paloznaki Jazzpiknik a zene mellett a fenntarthatóságot, az ökológiai lábnyom csökkentését, valamint a hulladék szelektív kezelését tekinti fontos feladatának. A nagyszínpados sztárfellépők között lesz Anastacia, Tony Hadley és a Morcheeba is.
Jazz/World hír

Első magyar előadóként lépett fel Lukács Miklós az idén 30 éves Jazzopen Stuttgarton

A Jazzopen Stuttgarton debütált Lukács Miklós, Omar Sosa és Paolo Fresu közös projektje. A fellépés a Stuttgarti Liszt Intézet és a JazzFest Budapest együttműködésében valósult meg, a tervek szerint a három művész a közeljövőben Budapesten is bemutatja projektjét.
Jazz/World kritika

Korhatár a csillagos ég – beszámoló a Toto veszprémi koncertjéről

A világhírű, háromszoros Grammy-díjas Toto zenekar koncertjét hónapok óta várta a közönség, az eső azonban váratlanul érkezett 20-án a csontszáraz júliusi hetek után. A VeszprémFest eseményét szabad tér helyett az Arénában tartották.
Jazz/World ajánló

Kultúrák találkozása – LURA margitszigeti koncertje előtt mesélt

A Lisszabonban született, zöld-foki szigeteki származású, vibráló hangú énekesnő, LURA, fesztiválok, szabadtéri színpadok, európai és amerikai klubok visszatérő vendége, aki hamisíthatatlan előadásmódjával ragadja magával közönségét.
Jazz/World hír

Október 6-áig pályázhatnak a fiatal tehetségek a Jazz Showcase-re

Tizennyolcadik alkalommal hirdeti meg tehetségbörzéjét a Müpa, amelynek célja a hazai alkotó- és előadó-művészeti színtér feltörekvő tehetségeinek felkutatása és felkarolása.