Klasszikus

A csehek ifjú hegedűvirtuóza Érdi Tamással lépett fel Esztergomban

Beszámoló a Klassz a pARTon! esztergomi koncertjéről
2018.08.10. 18:00
Ajánlom
Josef Špaček és Érdi Tamás egy-egy Mozart-versenyművet adtak elő az esztergomi várban a Grazioso Kamarazenekarral. Hogyan játszik a csehek legfiatalabb koncertmestere és miért beszédszerű a zongoraművész játéka?

Aligha lehetett volna jobban ráhangolódni Mozart két versenyművére, mint egy lassú sétával Esztergomban: mivel a Klassz a pARTon! esti koncertjére ingyenes volt a belépés, ezért elszórtam a pénzt egy cukrászdában, szívtam a Duna-parti friss levegőből, átnéztem Szlovákiába az innenső partról, aztán irány a vár.

Josef Špaček és Érdi Tamás egy-egy Mozart-versenyművel jött Esztergomba, a koncerten a Grazioso Kamarazenekar Hamar Zsolt vezényletével muzsikált. Hogy-hogy nem, a nyári koncertek gyakran esnek a körülmények áldozatául, most hasonló történt: az esőre álló időben a Vármúzeumban tartották meg a hangversenyt, amely viszont csak este 10 óráig állt a Klassz a pARTon! szervezőinek rendelkezésére.

38681688_1758874280815650_4270794979539943424_o-175653.jpg

Josef Špaček és Hamar Zsolt (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

I

Josef Špaček – nem néz ki annyinak sem – harmincegy éves, a Cseh Filharmonikusok történetének legfiatalabb koncertmestere, rendszeresen zenélt a tavaly elhunyt Jiří Bělohlávekkel, Valerij Gergijevvel, Semyon Bychkovval. Janáček, Dvořák és Suk versenyműveiből nagy sikerű lemezt készített. (Járt már egyébként nálunk, még a Curtis Intézet muzsikusaként a MÁV Zenekarral játszotta Barber Hegedűversenyét.)

Mozart A-dúr hegedűversenyében (K. 219) a szokatlanul kevés, illetve feltűnés nélküli vibrato keltette fel az érdeklődésem, amely folytán a versenymű ugyan kevesebb érzelmességgel, édességgel szólt, de annál több frissességgel, üdeséggel. Az Allegro aperto, most részint a zenekar méreteit tekintve is illő módon, sokkal szelídebb, mint más előadóknál (– érdemes meghallgatni a vehemenciát, ahogy Isaac Stern ugyanennek a tételnek nekiáll). Mozart az aperto (szabadon) utasítást az operáiban használta a legtöbbször, így hát magától adódik, hogy az amúgy is operásan komponáló zeneszerző muzsikájába az előadó minél több tartalmat – drámát, történetmesélői attitűdöt – vigyen. Špačeknek ez a zárószakaszt megelőző kadenciában sikerül leginkább.

38660548_1758874200815658_870264028910321664_o-175652.jpg

Josef Špaček (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

A versenymű középső tételének (Adagio) nagyszerűségéért viszont elsősorban a zenekar felel. Hamar Zsolt olyan karmester, aki érzelmeket tud kelteni a zenekar hatalmas hangszerén. A Grazioso tehát hol előretört a szólista mellett, hol megágyazott neki, de a frázisok gyönyörű megformáltságát mindig a figyelem központjában tartva zenélt.

Špačeknek egyébként sokkal jobban állnak a különböző zenei karakterek, a versenyművet tolmácsolva az érzelmesség helyett inkább a kiváló technikával és a makulátlan hangzással nyújtott kivételeset. A harmadik Rondó tételben tehát remekelt: a „törökös”, a 2/4-et hárommal váló szakaszban és később a követő kódában, ahol az eddig tartalékolt energiák is elszabadultak.

38696844_1758874594148952_2349799091795394560_o-175653.jpg

Nagy érdeklődés fogadta a koncertet (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

II

Miután Mozart megszabadult az arisztokrácia szolgálatának kötelékétől, 1782 és 1786 között Mozart tizenegy ragyogó zongoraversenyt írt a közönség igényei szerint. Ezek közé tartozik a No. 23-as  A-dúr zongoraverseny (K. 488) is, amely áhítozó, vágyakozó tónusa és fenséges tisztasága folytán azóta is a közönség kedvencei közé tartozik. Érdi Tamás a zongoraszólam első pár ütemében mintha nehezen talált volna el ahhoz a koncentrációhoz, amely egyébként a concerto további részeit vitán felül jellemezte. Az I. Allegro tételben egyébként áldásos párbeszéd és összhang alakult ki a zenekar és a szólista között, de a tételt illetően a kadencia volt az, amelyben Érdi igazán mély tartalmat tudott „felhozni”.

38683834_1758880730815005_6757186306364669952_o-175652.jpg

Érdi Tamás (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Pontosan este tíz órakor kezdődött a második tétel: ezt onnan tudom, hogy megszólalt a bazilika harangja, és meglepett, hogy Érdi Tamás a nyolcadik (és utolsó) harangütés után nem várt – meddig harangoznak vajon? –, hanem rögtön leütötte az Adagio első, fisz-moll akkordját. Számolta vajon? Én azt hiszem, hogy igen. Ebben a tételben nyűgözött le a zongoraművész sajátos rubatója, amely számomra felismerhetővé teszi a művész játékát. Ez az a fajta rubato, amelyet nem elsősorban a hatáskeltés alakít, hanem a zenei mondatok, szekvenciák, struktúrák egymásutánja. Azt mondhatnám, hogy „beszédszerű” ez az interpretáció, és kialakulásának oka a zene értése mellett a művész darabtanulási módszere is lehet.

38723417_1758880207481724_4928101460329103360_o-175652.jpg

Hamar Zsolt és Érdi Tamás (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

A zárótétel jutalomjáték volt Érdi Tamás számára, ekkor szabadult fel leginkább a játékban, illetve abban, hogy muzsikálásban a Grazioso eleven, odafigyelő partner. Hamar Zsolt látványos dirigensi mozdulatai egyébként már önmagukban segítenek a zene befogadásában – erősítik a karaktereket, s ez sem utolsó szempont egy belépőjegy nélkül látogatható koncert esetében, ahová olyan közönség is eljut, akik egyébként nem gyakori hangversenylátogatók.

Ráadásként Érdi és Špaček egy Mozart-szonátatételt játszottak együtt. Ezt már elfelejtettem „nagyítóüveggel hallgatni” (Kodály mondása), de épp ez jelzi, hogy hát persze, jó volt ez is.

38735648_1758882090814869_207747434963533824_o-175651.jpg

Hamar Zsolt, Josef Špaček és Érdi Tamás a koncert után (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Programkereső

Legnépszerűbb

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Ez egy teszt cik GA miatt

Ez egy teszt cik GA miatt
Klasszikus ajánló

Koncertek Cziffra György születésnapja alkalmából

1921. november 5-én született Cziffra György. A hónapban a főváros több helyszínén is koncertekkel ünneplik születésének évfordulóját.
Klasszikus bach

Egy új kutatás szerint egyre gyorsabb tempóban játsszuk Bach műveit

Bach-felvételeket tanulmányozva állapították meg kutatók, hogy néhol akár 30%-kal felgyorsult a zeneművek tempója.
Klasszikus magazin

„Egy Kroó-kritika által felkent lett a művész”

Érdi Tamás pályáját Kroó György a kezdetektől figyelemmel kísérte. Kritikái éppolyan fontosak voltak a fiatal zongoraművész számára, mint Kocsis Zoltán és Vásáry Tamás mentorálása. Édesanyja, Érdi Szabó Márta, az egykori Cimbora tévéműsor szerkesztője könyvben írta meg fia történetét.
Klasszikus ajánló

Kocsis Zoltán-emlékkoncert

A Nemzeti Filharmonikusokat majdnem két évtizeden át vezető egykori főzeneigazgatójára, Kocsis Zoltánra emlékeznek együttesei, halála napján, november 6-án a Müpában.