Klasszikus

Aki szimfóniába foglalta az Illés együttes dalait

KULT50: Gyöngyösi Levente
2018.10.26. 12:45
Ajánlom
Összegző művész, aki bámulatos könnyedséggel jár ki és be különböző korok és stílusok kapuin. A Kult50 portréja Gyöngyösi Leventéről.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Zeneszerzőévekben mérve még fiatal – negyvenhárom éves –, de négy szimfóniájával, passiójával, két nagyoperájával és számos vokális művével Gyöngyösi Levente tekintélyes életművel büszkélkedhet. Kortárs zeneszerzőként mindig hallgatóbarát, és noha időről időre szembetalálkozhat a nosztalgia vádjával, ez a zene éppen ebbe, a mi korunkba való. Mégis mit komponáljon egy zeneszerző egy olyan évszázadban, amikor szinte csak a régi korokat hallgatjuk a hangversenytermekben?

1975-ben született Kolozsvárott, ahová nehezen jutottak el a magyar bakelitek, de az Illés és a Brandenburgi versenyek egymást váltották a családi lemezjátszón: talán a könnyűzenei élmények is inspirálták Gyöngyösi mindig befogadható nyelvezetét, amely vibráns és örömteli hangjával rögtön megragadja a hallgatót. Egy hónappal a romániai forradalom előtt költöztek Magyarországra, a gimnáziumot kezdő fiú pedig a Bartók Konziba, zeneszerzés és zongora szakra nyert felvételt.

Még az intézmény tanulója sem volt, amikor elhangzott egy zenekari műve a Zeneakadémián 1992-ben, a következő évben pedig már Orbán György tanítványa volt ugyanitt. 1999-ben diplomázott, és nem félt rögtön nagy művel kezdeni:

az Operaház millenniumi pályázatán második díjat nyert A gólyakalifa című Babits-regény alapján írt operájával.

Az öt évvel későbbi bemutatóról a tekintélyes dramaturg és esztéta, Fodor Géza így fogalmazott: A gólyakalifa mindenekelőtt káprázatosan tehetséges opera. Szerzője a fiatalságához képest ijesztően kész operakomponista, fölényesen-invenciózusan uralja és virtuózan kezeli a (műfaji) idiómákat.” (Muzsika)

Gyöngyösi Levente

Gyöngyösi Levente

A húszas éveit taposó zeneszerző eközben a Zeneakadémián kezdett tanítani, és egyre több felkérésre mondhatott igent. 2006-ban az ’56-os forradalom évfordulójára írta Istenkép című kantátáját, ugyanebben az évben a Fesztiválzenekar megrendelésére Szabó T. Anna Elhagy című versét zenésítette meg. Rendszeresen komponál a Szabó Dénes vezette Pro Musica Leánykarnak és Cantemus Vegyeskarnak, illetve más magyar és külföldi kórusoknak. Rácz Zoltánnak és az Amadinda Ütőegyüttesnek írta a Sinfonia concertantét, Fischer Ivánnak a III. (Születés) szimfóniát. Számos nagyobb művet rendelt tőle Hollerung Gábor karmester, Szörényi Levente 70. születésnapjára készült Az Illés szekerén-szimfónia.

Ittzés Gergelynek írt Fuvolaversenye kapcsán Csengery Kristóf kritikus így írt Gyöngyösi zenéjéről: „…hagyományhű, ám az időtlen modernség szelleme sem idegen tőle, és félreismerhetetlenül magyar zene – miközben a felszínes »magyarosság« dekoratív lehetőségeit mellőzi.” (Zenekar) Összegző művészről van szó, aki nem más zenei korokba vágyódik, hanem az alkotásaival egyfajta kollektív emlékezetet mozgat meg a hallgatóban. Akárcsak egy évszázaddal korábban a neoklasszikusok vagy a regényíró Umberto Eco, bámulatos könnyedséggel és szabadsággal jár ki és be különböző korok és stílusok kapuin.

Kiváló formai érzékének, invenciózus dallamalkotásainak és energikus hangjának köszönhetően Gyöngyösi Levente rendszeresen játszott zeneszerző. Egy interjúban így beszélt a zeneszerzés folyamatáról:

Amikor zenét írok, olyan, mintha labirintusba kerültem volna: a kezdő paraméterek meghatározása után bemegyek az egyetlen bejáraton, elindulok az egyetlen lehetséges irányba (...). Ha a tétel feléig eljutottam, a »kivezető út« megtalálásához már jóval kevesebb útvonal közül kell választanom.

(Fidelio) Alkotói nyelve rendszerint magába olvaszt mindent, ami éppen érdekli, legyen az régi zene – Gyöngyösi másfél évtizede játszik continuót Vashegyi György Purcell Zenekarában – vagy könnyűzene. 2017-ben készült el második operájával, amely a Babitséhoz hasonlóan bonyolult regény feldolgozása Várady Szabolcs librettójára. A Bartók Plusz Operafesztiválon bemutatott A Mester és Margaritában a klasszikus operanyelv mellett megfér a pop és a rock, a zeneszerzőnek pedig alkalma van kitörni a korunkra jellemző, nem túl szerencsés állapotból, elérve azt, hogy ne csak már elhunyt komponisták alkotásait hallgassuk szívesen.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Aimez-vous Gyöngyösi Levente?

Kapcsolódó

Aimez-vous Gyöngyösi Levente?

Kórusművekkel, két versenyművel és egy operarészlettel várta Gyöngyösi Levente a szerzői estjére a Vigadó közönségét szeptember 23-án. Miért igazi homo ludens a zeneszerző, és ezzel együtt miért érdemes őt nagyon komolyan venni?

Az Illés együttes dalai szimfóniába foglalva

Az Illés együttes dalai szimfóniába foglalva

Gyöngyösi Levente IV., Az Illés szekerén című szimfóniájának ősbemutatója nyitja április 18-án azt a koncertet, amelyet Szörényi Levente 70. születésnapja tiszteletére tartanak a Zeneakadémián. A zeneszerző vadonatúj művéről mesélt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Ez egy teszt cik GA miatt

Ez egy teszt cik GA miatt
Klasszikus ajánló

Koncertek Cziffra György születésnapja alkalmából

1921. november 5-én született Cziffra György. A hónapban a főváros több helyszínén is koncertekkel ünneplik születésének évfordulóját.
Klasszikus bach

Egy új kutatás szerint egyre gyorsabb tempóban játsszuk Bach műveit

Bach-felvételeket tanulmányozva állapították meg kutatók, hogy néhol akár 30%-kal felgyorsult a zeneművek tempója.
Klasszikus magazin

„Egy Kroó-kritika által felkent lett a művész”

Érdi Tamás pályáját Kroó György a kezdetektől figyelemmel kísérte. Kritikái éppolyan fontosak voltak a fiatal zongoraművész számára, mint Kocsis Zoltán és Vásáry Tamás mentorálása. Édesanyja, Érdi Szabó Márta, az egykori Cimbora tévéműsor szerkesztője könyvben írta meg fia történetét.
Klasszikus ajánló

Kocsis Zoltán-emlékkoncert

A Nemzeti Filharmonikusokat majdnem két évtizeden át vezető egykori főzeneigazgatójára, Kocsis Zoltánra emlékeznek együttesei, halála napján, november 6-án a Müpában.