Klasszikus

Puck, Titania és a Tündérkirály a Nemzeti Filharmonikusok mesés koncertjén

2017.11.25. 12:02
Ajánlom
A zenetörténet mesealakjai elevenednek meg november 28-án, a Müpában hallható koncerten, amelyen többek között elhangzik Weber Oberon-nyitánya Hamar Zsolt dirigálásával, valamint Schumann a-moll zongoraversenye Severin von Eckardstein előadásában.

A koncertet nyitó alkotás, Weber Oberon–nyitánya egy tündéropera karaktereit vonultatja fel bámulatos színességgel és nem kevés humorral.

Az Oberon, or the Elf King's Oath a szerző utolsó operája.
Hamar Zsolt

Hamar Zsolt (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)

Charles Kemble londoni színész-impresszárió kérte fel a zeneszerzőt egy új mű komponálására, amelyet a Bűvös vadász és a Preciosa mellett tervezett színpadra állítani Londonban. Az orvosok óva intették Webert előrehaladott tuberkulózisa miatt, de a zeneszerző elsősorban családja financiális helyzetét tekintetbe véve elvállalta az utazással és megterhelő próbafolyamattal járó felkérést. A zeneszerző az angol nyelv minél teljesebb elsajátítása érdekében intenzív tanulmányokba kezdett. 1826 februárjában elutazott Londonba, a még nem teljesen kész mű partitúrájával. A zenés számok egy részét a próbafolyamat közben írta meg, mindez a betanítással és a társasági kötelezettségekkel együtt rendkívül megterhelte a zeneszerző amúgy is gyenge egészségi állapotát. Az Oberon ősbemutatóját 1826. április 12-én tartották Londonban, a mű rendkívül nagy sikert aratott. Weber ugyanakkor nem volt elégedett az operával, már ekkor tervezte az átdolgozását, de erre végül betegsége miatt már nem kerülhetett sor: a bemutató után szűk két hónappal Londonban hunyt el, egy nappal tervezett hazaindulása előtt.

Robert Schumann a-moll zongoraversenyét a romantikus zongorairodalom kiemelkedő tolmácsolója, Severin von Eckardstein előadásában hallhatják. A saját fantáziavilágot teremtő, a zene álmokkal teli éjszakai oldalát is megannyi remekműben megjelenítő Schumann zongoraversenye a romantika, mint életérzés par excellence kifejeződése, és ha kimondatlanul is, de bizonyára ebben is szerepet kaptak képzeletének kitalált alakjai.

Robert Schumann

Robert Schumann

Schumann életműve a rendszerető zenetörténészek számára rendkívül vonzó. Pályája könnyen osztható korszakokra, mégpedig műfajok szerint. Zongoraműveket komponált, dalokat, szimfonikus- és kamaraműveket, színpadi, egyházi zenét. Nem tudhatjuk, hogy Schumann számára világos volt-e ez a műfajról műfajra való haladás, e vonzó rendszer mindenesetre némi kiigazításra szorul. Schumann ugyanis az egyes műfajok határait kitágította, és sokszor ötvözött egymással, korábban világosan elkülönülő formákat, így teszi a lírai kisformákat és a dalt a szimfónia és a versenymű részévé, vagy olvasztja fel a fúga szikár szerkezetét költői közjátékokkal.

A zongoraversenyének alapjául szolgáló tétel ugyancsak több műfaj keveredésének eredménye. 1841 májusában fogott hozzá, de terve már évekkel korábban felmerült.

A szimfónia, a concerto és a Grande Sonate keveréke lesz; képtelen vagyok virtuózok számára komponálni, valami másra kell gondolnom.

– írja menyasszonyának, Claranak 1839-ben. Az elkészült tétel valóban furcsa keveréke zongoraversenynek, dalnak, lírai zongoradarabnak. A nem sokkal korábban befejezett 1. szimfóniában Schumann a szimfonikus nagyformát hódítja meg, s a Beethovent követő generáció tagjaként legfőbb problémája, hogy a lírai anyagot hogyan lehet egy dinamikus forma keretein belül feldolgozni. Erre a kérdésre kevés mű ad meggyőzőbb választ, mint Schumann zongoraversenyének első tétele. Szemben a virtuóz concertókkal, ahol a szólista technikai tudásának bemutatása a cél, s ahol a zenekar pusztán a hátteret szolgáltatja a cirkuszi produkcióhoz, Schumann a zongora szólamát a szimfonikus anyagba olvasztja, s nála a két fél – zongora és zenekar – egyenrangú és egymást segíti. A drezdai ősbemutatót rövid időn belül számos nagy sikerű előadás követte Lipcsében, Prágában, Bécsben, minden alkalommal a karrierje csúcsán álló sztárzongorista, Clara Schumann előadásában.

Severin von Eckardstein

Severin von Eckardstein (Fotó/Forrás: Fotostudio Zur Alten Metzgerei)

Severin von Eckardstein 1978-ban született Düsseldorfban. Az évek során nemzedéke egyik első számú zongoristájává nőtte ki magát. A világ jelentős koncerttermeiben adott szólóesteket és lépett fel vezető karmesterek pálcája alatt, illetve nemzetközi versenyeken nyert díjakat. A világ egyik legjelentősebb versenyén, a brüsszeli Erzsébet Királynő Versenyen elért győzelem indította el a pályáján.

...Ami lenyűgöző ebben a zongoristában, hogy amikor játszik, minden olyan könnyűnek tűnik. Messze meghaladja az akadémiai mestertudást: Severin von Eckardstein valami olyasmi birtokában van, amit nem lehet megtanulni. A zene az ő természete, és a zongora az az eszköz, amellyel azt közvetíti nekünk.

(“Crescendo”, Brüssel 2014)

A Tűzmadár Sztravinszkij első, Gyagilev balettegyüttese számára komponált táncjátéka, melyet a társulat 1910-ben, Párizsban mutatott be. A balett sikere egy csapásra ismertté tette Sztravinszkij nevét. A balett forgatókönyvét és koreográfiáját Mihail Fokin készítette.

Igor Sztravinszkij

Igor Sztravinszkij (Fotó/Forrás: Heritage Images / Getty Images Hungary)

A halhatatlan gonosz Kascsej elvarázsolt birodalmában lányokat tart fogva, a férfiakat kővé változtatja. Csak addig marad halhatatlan, amíg lelke, amelyet tojás formájában kosárban őriznek, sértetlen marad. Iván cárevics, miközben a Tűzmadarat üldözi Kascsej elvarázsolt kertjébe téved. Miután megfogja a madarat, egy tollát kéri, majd szabadon engedi. Ezután találkozik tizenhárom leánnyal, egyikbe azonnal szerelmes is lesz. Megtudja, hogy mindannyian hercegnők, akik a zöldkarmú emberevő óriás varázslata alatt élnek. Követi őket az óriás palotájába, ahol az őrt álló szörnyek foglyul ejtik. Ám mielőtt ő is kővé változna, eszébe jut a Tűzmadár bűvös tolla. Meglengeti és megjelenik a Tűzmadár, aki elárulja Kascsej halhatatlanságának titkát. Iván összetöri az életet jelentő tojást és Kascsej azonnal elpusztul. Varázslatai szertefoszlanak, valamennyi foglya megszabadul. Iván és a hercegnő megtartja kézfogóját.

A mű csodálatos zenekari színgazdagságát Cakó Ferenc világszerte ismert homokanimátor video projektorral kivetített látványos képsorai kísérik.

Cakó Ferenc animációs filmjei közt a homok animációs filmek hozták a legtöbb nemzetközi sikert. Ebből a műfajból fejlesztette ki a művész a homokfestmény előadástípust, ami zenérehomokkal történő figurális rajzolás-festés, amit egy kivetítő segítségével mozivászon nagyságban lehet élvezni. Ez a világon egyedülálló produkció, különleges performance, amit Cakó Ferenc nagy társadalmi rendezvényeken, fesztiválok megnyitóján, világkiállításokon, színházi és operaelőadásokon szimfonikus zenekarokkal és CD-ről is adott elő Berlintől Lisszabonig, Tel Avivtól Strassburgig szerte a világban, mindig óriási sikerrel.
Cakó Ferenc

Cakó Ferenc (Fotó/Forrás: Nemzeti Filharmonikus Zenekar)

A további részleteket ide kattintva találja meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Ez egy teszt cik GA miatt

Ez egy teszt cik GA miatt
Klasszikus ajánló

Koncertek Cziffra György születésnapja alkalmából

1921. november 5-én született Cziffra György. A hónapban a főváros több helyszínén is koncertekkel ünneplik születésének évfordulóját.
Klasszikus bach

Egy új kutatás szerint egyre gyorsabb tempóban játsszuk Bach műveit

Bach-felvételeket tanulmányozva állapították meg kutatók, hogy néhol akár 30%-kal felgyorsult a zeneművek tempója.
Klasszikus magazin

„Egy Kroó-kritika által felkent lett a művész”

Érdi Tamás pályáját Kroó György a kezdetektől figyelemmel kísérte. Kritikái éppolyan fontosak voltak a fiatal zongoraművész számára, mint Kocsis Zoltán és Vásáry Tamás mentorálása. Édesanyja, Érdi Szabó Márta, az egykori Cimbora tévéműsor szerkesztője könyvben írta meg fia történetét.
Klasszikus ajánló

Kocsis Zoltán-emlékkoncert

A Nemzeti Filharmonikusokat majdnem két évtizeden át vezető egykori főzeneigazgatójára, Kocsis Zoltánra emlékeznek együttesei, halála napján, november 6-án a Müpában.