A Bélaműhely 2007 óta foglalkozik hangkeltő eszközök építésével, és az eszközökön való hangszeres játékkal. Kísérleteznek zenei játékok fejlesztésével, valamit kutatják az emberek hangokhoz, zenéhez, hangkeltéshez való viszonyát. Ipari hulladékokból, kimustrált használati tárgyakból, hordókból, csövekből készítenek hangkeltő eszközöket Terebessy Tóbiással és a Medence Csoporttal közösen. Céljuk, hogy a koncertjeiken, performanszaikon és workshopjaikon visszavezessék a résztvevőket az önkéntelen, szabad gyermeki cselekvésekhez és a mindenen, mindennel való zenéléshez.
A közösségi zenélést a Petőfi Irodalmi Múzeum Madách Imre Az ember tragédiája történeti színei közül az Eszkimó szín disztópiájára és közvetlen előzményeire fókuszáló kiállítása ihlette. A mintegy 160 évvel ezelőtt elképzelt jövővel kapcsolatban Madách több olyan problémát és kérdést is tematizált, amely napjainkban is megjelenik a klímaváltozáshoz köthető közbeszédben és tudományos diskurzusokban. A Bélaműhely tagjai egy-egy részletet választottak ki a műből, amelyeket majd egyben és atomjaira bontva is használnak.
Ha elhisszük Weöres Sándornak, hogy a nyelv zeneisége megelőzi a mögöttes tartalmakat, akkor a hangjaira cincált Tragédia finom minőségeit is megkaphatjuk,
persze nem úgy, mint egy színházi előadásban. Meglehet, hogy kívülről totálisan érthetetlen, de benne lenni élmény és tapasztalat” – emelte ki Rimóczi István, a Bélaműhely alapítója, aki aktív részvételre biztatja a nézőket, hiszen ezt inkább csinálni jó, mint kívülről nézni.
A július 11-i zenei játékon többek között lesz litofon, metalofon, xilofon, keramikofon, ablakcitera és hangburger is, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a résztvevők merjenek hangot kelteni, játszani. A rendes hangszereknél visszatarthat a megszólaltatásuktól a tudás hiánya, míg ezeknél elég csupán a mozdulat. A nézők mellett a Bélaműhely zenészei is részt vesznek a hangkeltésben, illetve Egger Géza színművész is csatlakozik a produkcióhoz.
„Nem cél, hogy szép, jó és igaz legyen. A cél az, hogy történjen. A cselekvés itt fölülírja az esztétikát, sőt inkább az határozza meg.
A gyerekek, ha jót játszanak, akkor az elején megbeszélik, hogy mi legyen. Aztán csak csinálják, nincs duma meg gondolkodás, csak eggyé válás. Erre alkalmas a mi zenei játékunk is
– tette hozzá Rimóczi István.
A Bélaműhely Tragédia trendsetting című eseménye a PIM MUSE Set programsorozatának a része, ahol olyan experimentális zenei produkciókra számíthatnak a résztvevők, amelyeket a múzeum aktuális kiállításai inspiráltak, és szoros együttműködésben készülnek a kiállítások kurátoraival és a múzeum rendezvényszervezőivel. Augusztus 8-án a TERIKE from Budapest a Szépvilág - Divat és kultúra a reformkori Pesten kiállításhoz készült performanszát tekinthetik meg, míg szeptember 12-én a Slow Village-ből ismert Tink lép fel az állandó Petőfi-kiállításhoz készített produkciójával a PIM kerti színpadán.
További információ itt érhető el. >>>
Fejléckép: Bélaműhely (forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)
hírlevél
