Plusz

Nem láthatunk be David Bowie arcai mögé

2018.10.10. 16:30
Ajánlom
A Victoria & Albert Museum hatalmas sikerű kiállítása megpróbálta a lehetetlent: még életében kanonizálni Bowie-t. De éppen az a rockzene kamélonjának a lényege, hogy nem lehet megfogni, mert minduntalan kicsúszik a kezeink közül.

Három évvel a művész  halála előtt készült el a Victoria & Albert Museum hatalmas sikernek örvendő kiállítása, a David Bowie Is Happening Now. Ezt a kiállítást – illetve annak recepcióját – örökíti meg a David Bowie Is című dokumentumfilm, amely inkább meghozza az étvágyat a kiállításhoz, mint kielégíti a kíváncsiságunkat.

A David Bowie arcai még öt alkalommal, október 24-én, november 7-én, 17-én és 26-án, illetve december 19-én látható a Várkert Bazárban.

A V&A kiállítása a múzeum történetének legnépszerűbb tárlata: több mint 312 ezren váltottak rá jegyet, vándorkiállításként pedig milliók látták az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Brazíliában, Hollandiában, Németországban, Ausztriában és Franciaországban. Mindez nem is meglepő: Bowie már életében ikonná vált, talán a zenénél is nagyobb hatást gyakorolt a divatra és a mindennapi életre.

davidbowie_1-130027.jpg

Davy Jones, a fiatalember, aki David Bowie lett

David Bowie Is… – Ez a befejezetlen angol nyelvű mondat a film eredeti címe, amely jelentheti azt, hogy Bowie minden, de éppúgy azt is, hogy Bowie semmi. Az, amit mi Bowie-ként ismerünk, perszóna, maszkok és jelmezek folyamatosan cseréje. „Minden művészet bizonytalan” („All art is unstable”) – olvashatjuk egy falfirkán a film elején: nincsenek állítások, csak értelmezések. A pop kaméleonját talán ez a nevezetes Rimbaud-sor fejezi ki a legpontosabban:

Én – az mindig valaki más.

davidbowie_5-130028.jpg

Én - az mindig más. David Bowie arcai Ziggy Stardustként

Persze szemiotikai kérdéseket boncolgatni Bowie kapcsán elég unalmas – pedig ő is csinálta párszor –, sokkal érdekesebb az, ahogy a művész életre keltette ezt a posztmodern filozófiát. A történet egy unalmas londoni külvárosban kezdődött. David Bowie London Bromley városrészében nőtt fel, ahol csak unatkozni lehetett a háború utáni években, de hogy ő kitört onnan, az máig hatalmas dolog egy egész nemzedék számára. Első feltűnése a mainstream médiában már álarcban történt – a Top of the Pops című műsorban adta elő a Space Oddity című dalát. Bowie nem azt mutatta meg, hogyan légy önmagad, hanem azt, hogy hogyan légy más. Ziggy Stardust, a vékony, fehér gróf (Thin White Duke), Major Tom, Halloween Jack, Elephant Man – David Bowie perszónái megszülettek és meghaltak, mögöttük pedig egy olyan ember volt, aki saját magát munkamániásként jellemezte.

handwriting-130028.jpg

A Starman dalszövegének kézirata (Fotó/Forrás: Pinterest)

A V&A kiállítása nagy figyelmet fordít az ambiciózus, nagyra törekvő Bowie-ra. Ezt látjuk azokon az albumterveken, amelyeket a művész saját kezűleg rajzolt, a dalszövegek eredeti kéziratain, a végletekig kidolgozott karakterek megjelenésén. Ráadásul mindent megőrzött a tinédzserkorától kezdve.

Én egy begerjedt könyvtáros vagyok

(„I’m a librarian with a sex drive”) – jellemezte magát egy ízben.

happeningnow-130028.jpg

Kansai Yamamoto a híres Bowie-jelmezzel

„Én ezt a ruhát nőknek terveztem!” – fakadt ki Kansai Yamamoto japán divattervező, felelevenítve, hogy milyen érzés volt először az általa tervezett, geometrikus kosztümben meglátni Ziggy Stardustot. A rock végletekig szexualizált világában Bowie androgün lényként jelent meg a koncerteken és a képernyőkön, és a nézők azt sem tudták róla, hogy fiú vagy lány. Bowie azt hangoztatta, hogy biszexuális, évekkel később kijelentette, hogy dehogyis, csak a hetvenes években az volt a divat. Amikor végre szinte „normális” öltönyben jelent meg a színpadon, magassarkút húzott hozzá.

Barcelona_Jordi_Vidal_Getty-130026.jpg

David Bowie jelmezei a Victoria & Albert Museum kiállításán, Barcelonában (Fotó/Forrás: Jordi Vidal / Getty Images Hungary)

Alexander McQueen szétvágott brit zászlóból készített számára frakkot, Natasha Korniloff bohócruhájával – amely az Ashes To Ashes klipjében látható – operai színt vitt a pop világába. A fene gondolná, de a manókirály megjelenését Marlon Brando inspirálta A vad című filmből. Ami az ötvenes években abszolút maszkulinnak számított, az a nyolcvanas években valami meghatározhatatlan fantasztikummá változott.

Ezer és ezer érdekességet említhetnék még, de ahogy a David Bowie arcai című film sem, úgy ez a cikk sem törekedhet a teljességre. Nem láthatunk be Bowie arcai mögé, és meglehet, maga a művész sem látott mögéjük mindig. „Őrült vagyok, beteg vagyok, és ez a kiutam” – mondta a legdurvább kokós időszakában. Féltestvére, Terry ugyanis skizofréniában szenvedett, majd öngyilkosságot követett el, és a hasonló sorstól való félelem évekig üldözte Bowie-t is. A vékony, fehér gróffal személyiségének legsötétebb részét ölelte magához, az űrből érkező Ziggy elidegenedésének megtestesülése volt.

davidbowie_4-130027.jpg

David Bowie

A kiállítás még Bowie életében elkészült, azóta az énekes 2016-ban elhunyt, kilépője pedig a nagyszerű Blackstar című albuma volt, amelyen a távozásából is művészetet csinált. Amit a Victoria & Albert Museum kiállításán látunk, az egy művész kanonizálása. Veszélyes dolog ez, mert lekerekíti a dolgokat. Nem érdemes dicsőíteni őt annyit, megteszi azt majd maga az életmű. De érdemes az ellentmondásokra, az összetettségre figyelni, mert ott jelenik meg az, ami igazán érdekes.

David Bowie Is… – David Bowie sok minden, felsorolni sem lehet, de még évtizedekig inspirációt meríthet belőle a nyugati világ, amely láthatóan szenved és imádja a saját individualizmusát. Bowie is individualista volt, csakhogy uralkodni tudott azon a sokrétegűségen, amely ő maga volt.

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz galéria

Mécses a művészeknek - a Farkasréti temető művészparcellája

Nem csak elhunyt szeretteinkre emlékeztünk Mindenszentekkor. Egy szál virág vagy mécses jut olyan emberek sírjára is, akiket személyesen ugyan nem ismertünk, de művészetükkel, munkájukkal életünk részévé váltak.
Plusz nka25

Video – Ilyen volt az NKA jubileumi ünnepségsorozata

A 46 fesztiválhelyszínen, 7 kiállítással, 39 szakmai programmal és több mint 257 fellépő művész részvételével rendezték meg a 25 év, 25 nap, 25 esemény című kulturális fesztivált.
Plusz osa

Bemutatni a bemutathatatlant

Mást mond róla a vallás és mást a filozófia; egyéni döntés, mégis társadalmi probléma. Az OSA Öngyilkosság-kiállítása nem egy könnyű esti program, de nem is annak szánták.
Plusz televízió

Hamvas Béla alakját idézi fel egy új tévéfilm

Így látták ők – szemtanúk Hamvas Béláról címmel televíziós ismeretterjesztő filmet rendezett Katona Zsuzsa, melyet a Hamvas Béla Alapítvány konferenciáján láthatott először a közönség, legközelebb november 4-én, vasárnap vetítik a Duna World csatornáján.
Plusz luxus

Milyen volt a bár, amit Hemingway a mennyországhoz hasonlított?

César Ritz párizsi hoteljében megfordult Churchill, Roosevelt, Greta Garbo és Marilyn Monroe, szívesen whiskyzett bárjában F. Scott Fitzgerald és Hemingway. A Ritz valóságos mesevilágnak számított: a világon először itt volt minden lakosztályban fürdőszoba, telefon és villanyvilágítás.