De kicsire nem adunk, már csak azért sem, mert a Rózsavölgyi Szalon legújabb bemutatója, Bálint+Jordán=160 címmel, igazán nagy dolgokat céloz meg.
Talán már 30 pluszosan is, de 40 év felett még inkább, sokunk számára jelentéssel bírnak ezek a nevek. Bálint András kapcsán legtöbbünknek egy fiatalon indított filmes karrier és a Radnóti Színház több évtizednyi vezetése ugrik be, Jordán Tamásra pedig elhivatott színházcsinálóként gondolunk, aki színházról színházra újra meg újra,
már-már monomániásan próbálja az általa vezetett intézményeket többé tenni puszta teátrumoknál, ahol különféle előadásokból falatozunk, majd jóllakottan hazamegyünk.
Jordán Tamásnak különös kötődése van a Rózsavölgyi Szalonnal. Ahogy ez Zimányi Zsófia, a szalon alapítója és művészeti vezetője sajtóbemutatót követő szavaiból kiderült: nem csupán a partvonal mellől üdvözölte a Rózsavölgyi indulását 2012-ben, de egy frissen készülő önálló műsort (Széllel szembe) azonnal bedobott a közösbe. Ha már a friss bemutatóból kiderül, hogy mindkettőjüknek van kötődése a számokhoz (Bálint András jól számol fejben, amit azonnal és akár kéretlenül is megtesz, Jordán Tamás pedig mérnökként végzett, így alapból muszáj, hogy legyen affinitása a számtanhoz): Jordán utcahosszal vezeti a Rózsavölgyiben fellépő színészek képzeletbeli tabelláját. A mai bemutató lesz a 848. szereplése a szalonban úgy, hogy a második helyezett, Molnár Piroska szinte pontosan fele annyiszor, 421-szer lépett fel. A harmadik helyen pedig Őze Áron és Alföldi Róbert áll holtversenyben. Maradva Jordán Tamásnál és a számoknál: míg Molnár Piroskával eddig éppen 150-szer játszották el színházi duettjüket, a Romance.com-ot, az Alföldi Róberttel közös Utolsó óra című előadás legközelebb 300. alkalommal lesz látható a szalonban.
Bálint András és Jordán Tamás a Bálint+Jordán=160 című előadásban (Fotó/Forrás: Molnár Miklós / Rózsavölgyi Szalon)
Na, de ennyit a számokról! Legfeljebb még annyi, hogy Budapest idén ünnepli 150. születésnapját, ami ugye tízzel kevesebb, mint… Csak azért, mert ezt is megemlítik az előadásban, és mert a darab eredetpontja voltaképpen a főváros. Ez ugyanis a lokális metszéspontja az elhangzó irodalmi szövegek szerzőjének, Molnár Ferencnek, aki „Budapest szerelmese”, a két pályatársnak és az előadás negyedik szereplőjeként a békebeli irodalmi kávéházaknak. Utóbbi nem csupán nosztalgikus említésként jelenik meg, de az egész előadás olyan, mintha a két régimotoros színházi ember csupán leült volna emléket idézni egy-egy forró ital mellé a Rózsavölgyi „Kávéházban”. Ami nem áll messze a valóságtól, mivel a szövegek valóban úgy születtek, hogy ők ketten egy budai kiskocsmában elkezdtek beszélgetni, amit Jordán Tamás legépelt, együtt szerkesztgettek, ebbe a beszélgetésbe illesztették bele a Molnár-szövegeket, majd az egészet Bálint András rendezgette el.
Különös élmény egymás mellett látni két, ennyire különböző embert, akikről tudjuk (de ha nem, most megtudhatjuk), hogy színházi pályájuk sok ponton érintkezik, közös szálakon fut együtt, majd elválik és újra találkozik.
Bálint András és Jordán Tamás a Bálint+Jordán=160 című előadásban (Fotó/Forrás: Molnár Miklós / Rózsavölgyi Szalon)
Gyerekkori jóbarátok, rengetegszer játszottak együtt filmen és színpadon is, szerepeltek egymás színházaiban és rendezéseiben, közös ügyek és kölcsönös megbántódások kísérik végig a közös múltat. Bálint András, a szépfiúból szép férfivá érett, gyönyörűen artikuláló intellektus, és Jordán Tamás, akinek mindig oda kellett figyelnie a tiszta dikcióra és aki óhatatlanul is hatalmas belső izzással és indulatokkal tölti meg a leghalvérűbb irodalmi alakokat is. Kapunk persze Molnár Ferencet is: kiderül, hogy ami száz éve büdös volt, az ma is ugyanúgy bűzlik, legyen az politika vagy politika. Na, de erről nem beszélünk! – mondják, majd beszélnek. A finom ugratások közben a két szereplőről is sok mindent megtudhatunk: a nagybetűs JORDÁN TAMÁSRÓL, aki egyben a kisbetűs nemecsek, és a kisbetűs bálintandrásról, aki egyben a nagybetűs BOKA, és önironikus megjegyzése szerint a legtöbb ember számára örökre a Szerelmesfilm Jancsikája maradt. Háborúban induló sorsok, poénok és anekdoták, színháztörténeti pillanatok hátulnézetből és sok minden más, ami 160 évbe belefér. Mégsem ezek maradnak meg, hanem az, ahogy
Bálint András az asztalra könyökölve, állát a kézfejére ejtve nézi Jordán Tamást, miközben az beszél. Szinte belenézi a szavakat Jordán szájába.
Vagy ahogy a görnyedten ülő Jordán feláll, és kirobban belőle Molnár Ferenc. Ahogy adják és veszik egymástól az energiát és a támogatást.
Lehetne még beszélni sok részletről és megoldásról, ahogy egy színházi produkció esetében szokás – ez azonban nem egy átlagos előadás – hanem ünnep, amit közösen kell átélni Bálinttal, Jordánnal és Molnárral egy vérbeli, polgári szalonban.
Fejléckép: Bálint András és Jordán Tamás a Bálint+Jordán=160 című előadásban (fotó: Molnár Miklós / Rózsavölgyi Szalon)
hírlevél
