András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten. Gyermekkora, nevelődése a Balaton-felvidékhez, jelesül Sümeg városához köti. Ez a pannon vidék sokszor megjelenik játékfilmjeiben – olvasható a Magyar Művészeti Akadémia oldalán közzétett életrajzban.
Gyerekkora első mozgóképes élményeit Sümegen szerezte. Később, amikor a fővárosba kerülve már önállóan járt moziba, a korabeli magyar filmsikerek (pl. Mágnás Miska, Liliomfi) mellett az olasz neorealizmus alkotásai hatottak rá nagy erővel. Legjelentősebb élménye mégis egy lengyel film, Andrzej Wajda Hamu és gyémánt című remekműve volt.
Mivel az érettségi vizsgája nem sikerült, egyetemre nem mehetett, gyári segéd-, majd betanított munkásként helyezkedett el. Megfordult a fejében, hogy filmszínész legyen. A filmművészet iránti fokozott érdeklődése előbb a televízióba vezette – 1962 és 1966 között dolgozott ott –, majd 1966-ban a filmgyárba került, ahol az I. Stúdióban rendezőasszisztens lett. Forgatott többek között Ranódy László, Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Sára Sándor mellett. A felsoroltakon kívül Makk Károly gyakorolt hatást későbbi rendezői pályafutására.
András Ferenc (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)
1969-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1973-ban szerzett rendezői diplomát. Bekapcsolódott a Balázs Béla Stúdió munkájába; ott rendezte Dózsa népe című ironikus szemléletű rövidfilmjét. Első egész estét betöltő filmjét (Veri az ördög a feleségét) meglehetősen mostoha körülmények között forgatta, például nem kapott elegendő nyersanyagot, minden centiméternyi celluloiddal takarékoskodnia kellett a stábnak. A televízióban is sokat forgatott, legsikeresebb ottani produkciója a Végkiárusítás lett.
1977-ben aláírta az ún. Demokratikus Chartát, amelyben magyar értelmiségiek és művészek tiltakoztak a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen. Emiatt több évig nem forgathatott újabb játékfilmet.
A nyolcvanas években egy ideig a MAFILM önálló színésztársulatának vezetője volt. Később a Dialóg Filmstúdiót vezette. 1991-től producerként is lehetett olvasni a nevét játékfilmek főcímén. Amikor a Sára Sándor irányította Duna TV önálló szinkronműhelyt alapított, vezetésével őt bízták meg (1998). Írótársával, Munkácsi Miklóssal elkészítette az első filmje folytatásának szánt Még mindig veri az ördög a feleségét című forgatókönyvet, de a kivitelezésre már nem került sor.
András Ferenc sajátos, kritikus hangvételű, társadalmunk groteszk oldalát megmutató hiteles műveiért, a televízió és a játékfilm világában egyaránt magas színvonalú alkotásokat létrehozó munkásságáért 2013-ban Kossuth-díjat vehetett át.
A filmrendező forgatás nélkül olyan, mint a partra vetett hal
- fogalmazott a díj átvétele után András Ferenc. Arra a kérdésre, hogy melyik filmjére tekint vissza legszívesebben, azt felelte, hogy mindegyik alkotását a saját gyerekének érzi, így nem tudna közülük választani. „A Veri az ördög a feleségét szerelemgyerek, a legnagyobb siker a Dögkeselyű volt, a legszemélyesebb a Nagy generáció, de nagyon jó volt forgatni a Vadont is, ami egy történelmi film” – jegyezte meg az alkotó, kiemelve még az életművéből A kárókatonák még nem jöttek vissza és Az utolsó nyáron című filmeket. „Háromszáznál is több televíziós produkciót és sorozatot készítettem, sokat dolgoztam, szeretettel csináltam a munkáimat.”
Forrás: Fidelio, Telex
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.
Fejléckép: András Ferenc (fotó/forrás: Stekovics Gáspár / Wikipédia / Magyar Filmakadémia)
hírlevél
