Vizuál

Absztrakt pornográfia falikárpitokon

Kult50: Keserű Ilona
2018.11.03. 10:45
Ajánlom
A képein felbukkanó, női testet idéző formák olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György absztrakt pornográfiának titulálta a műveit. Keserű Ilona a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Keserü Ilona – vagy Ilona Keserü Ilona – Falikárpit sírkőformákkal című faliszőnyegét 2017 nyarán állították ki New Yorkban, a hatvanas és hetvenes évek magyar művészeit bemutató Mások szemével tárlaton. Innen a Metropolitan Museum of Art már haza sem engedte a művet: megvásárolta saját gyűjteményébe. A neoavantgárd művésznő alkotásai számos külföldi múzeumban megtalálhatóak, többek közt a berlini Nationalgalerie-ben, a szöuli National Modern Museumban vagy a washingtoni National Museum of Women in the Artsban.

keseru_ilona-194013.jpg

Keserű Ilona : Falikárpit sírkőformákkal

A Pécsről induló alkotó 17 évesen került Budapestre, de máig otthonának vallja mindkét várost. Bár Martyn Ferenc fedezte fel a tehetséget, és fogadta tanítványává, mégis az 1962-63-as olaszországi tanulmányútja kellett hozzá, hogy a korábbi feketés-barnás képektől a színek és a gesztusfestészet felé mozduljon.

Jó, tiszta színeket használ, csak fessen ilyeneket” – erősítette meg az irányt Kassák Lajos.

Részt vett a Budapesti Műhely munkájában, az Iparterv-csoport – egyetlen női – tagja.

Keserü alkotásai – akárcsak az említett, 1969-ben készült falikárpit – absztraktak, a kor modern irányzatainak ismeretéről tanúskodnak, ugyanakkor a magyar folklórból, a hagyományokból építkeznek. 1967-ben talált rá művészetének egyik legmeghatározóbb motívumára, a balatonudvari temető szív alakú sírköveire. Ezek hullámvonalai végigkísérik pályája hat évtizedét. A képein felbukkanó, női testet idéző formák és színek olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György egyenesen absztrakt pornográfiának titulálta műveit. Nőisége a technikán (a falikárpit esetében varrás, vegyfestett lenvászon vászonbéléssel) keresztül szivárog be a művekbe azzal, hogy az alkotás folyamatában megjelennek a hagyományosan nőinek tekintett tevékenységek.

keseru-193950.jpg

Keserü Ilona és Debreczeni Gyöngyi Ottlik Gézáék teraszán, 1962. szeptembere

Nekem őrült szerencsém volt, hogy nőnek születtem, senki nem figyelt oda akkor Magyarországon a szakmában egy nőre, hogy mit csinál egyáltalán. Elmentek mellette. Bármit csinálhattam, és csináltam is!”(Art Magazin)

A különféle tevékenységi körök és műcsoportok között éppolyan szabadon mozog, mint ahogy a technikáival és témáival kísérletezik. 1960-tól könyvillusztrációkat készített a Szépirodalmi és a Móra Ferenc Kiadónak. 1966-tól egy évtizedig díszlet- és jelmeztervezéssel is foglalkozott. Dolgozott többek közt a Nemzeti és a Katona József Színháznak, az Ódry Színpadnak, de az Operaháznak és számos vidéki intézménynek is, mint a kaposvári Csiky Gergely vagy a kecskeméti Katona József Színház. Érdekelte a vászondomborítás és a téralakítás is.

Folyton újabb és újabb probléma foglalkoztatja, mint a lecsukott szem recehártyáján megjelenő utóképek vagy a hangok fizikai mibenléte, esetleg az élénk, tiszta színek ütköztetése az emberi bőr tónusával.

Festészeti, színtani és fénytani kísérleteket folytat, rendszeresen publikál ezekben a témákban, illetve kidolgozta az „Önerejű Festmény” modelljét is. 2001 óta a reneszánsz festészeti technika, a cangiante újraélesztésének lehetőségét vizsgálja. Az, hogy mi a szivárvány, mi a fénytörés, vagy mit jelent az utókép, ha valaki behunyja a szemét, és a belső látványt megfigyeli, ami a lezárt szemhéja mögött felvillan vagy előidéződik… Ezek a jelenségek közösek, ezekről mindannyiunknak tudomása lehet, ha ezeket festem, képeim függetlenek attól, hogy milyen műveltséggel rendelkezik a néző, függetlenek attól, hogy a föld milyen pontján született és él.” (terasz.hu)

keseru-ilona-e1508433869383-193947.jpg

Keserű Ilona

 

1983-ban kezdett tanítani a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán, majd 1990-ben részt vett a pécsi Képzőművészeti Mesteriskola megalapításában, amelynek 1991 óta professzora, 2003-ban elnyerte a professor emerita címet. 1989-ben a Magyar Népköztársaság érdemes művészének választották, 1994-ben és 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, majd 2000-ben a Kossuth-díjat, 2009-ben pedig a Prima Primissima Díjat. 2014-ben a nemzet művészének választották.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Titkos jegyeket rejtő kötetek

Kalandos sorsú, vagyont érő kódexek és egy uralkodó, aki valóban forgatta őket. Mátyás király könyvtárának darabjai novemberben hazatérnek Budára. A készülő Corvina-kiállítás kurátora, Zsupán Edina árult el részleteket a titokzatos kötetekről.
Vizuál kult50

Joghallgatóból az eltűnő Erdély fotográfusa – Korniss Péter

Korniss valami nagyon fontosat tanult meg az erdélyi képek készítése közben: meglátni a múltat a jelenben. Korniss Péter a KULT50-ben megjelent portréja.
Vizuál uránia

Női hősök, sorsfordító döntések – Lux Filmnapok az Urániában

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg az európai filmeket népszerűsítő Lux Filmnapokat. Az Európai Parlament filmművészeti díjára, a Lux Filmdíjra jelölt három döntős alkotást november 7. és 9. között vetítik.
Vizuál videó

Így zajlott valójában a romagyilkosságok tárgyalása

Tíz éve november 3-án este Nagycsécs egyik házába Molotov-koktélt dobtak, a menekülő lakókra pedig rálőttek. Két embert ért halálos lövés, a romagyilkosságoknak azonban 2009 augusztusáig összesen hat halálos áldozata volt, köztük egy ötéves kisfiú. Hajdú Eszter filmje a tárgyalóterembe viszi nézőit, hogy minden oldalt: a hozzátartozókat, a vádlottakat és a bírókat is megismerjék. Kérdés, lehet-e igazságot szolgáltatni egy ilyen ügyben.
Vizuál kult50

Absztrakt pornográfia falikárpitokon

A képein felbukkanó, női testet idéző formák olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György absztrakt pornográfiának titulálta a műveit. Keserű Ilona a KULT50-ben megjelent portréja.