Vizuál

Friedmann Endre fotográfusra emlékeznek a Capa Központban

2018.11.03. 10:30
Ajánlom
Friedmann Endre fotográfusra, az MTI örökös tudósítójára emlékeznek pályatársai és egykori kollégái november 5-én a Capa Központban.

A vendégeket az eseményen Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezetője és Cseke Csilla, az MTI Fotószerkesztőségének vezetője, az emlékezés kezdeményezője köszönti, majd vetítéssel egybekötve idézi fel a július 15-én elhunyt Friedmann Endre alakját és életművét Benkő Imre és Czimbal Gyula, az MTI volt és jelenlegi fotográfusa, valamint Kincses Károly fotómuzeológus.

Meghalt Friedmann Endre fotóriporter

Kapcsolódó

Meghalt Friedmann Endre fotóriporter

A World Press Photo-, Balázs Béla- és Táncsics Mihály-díjas fotóst, az MTI örökös tudósítóját 84 éves korában, vasárnap érte a halál - tudatta a család.

Az eseményen való részvétel ingyenes.

Friedmann Endre 1934. július 4-én született Újpesten. 1951-ben félbehagyta a közgazdasági szakközépiskolát, és segédmunkásnak jelentkezett a Magyar Fotó Állami Vállalathoz, a Magyar Távirati Iroda (MTI) egyik jogelődjéhez. 1952-ben egy kölcsönbe kapott Zorkij fényképezőgéppel a pákozdi csata évfordulóján rendezett ünnepségen vett részt, melynek díszvendége Farkas Mihály honvédelmi miniszter volt. A hivatalos fotós nem érkezett meg, Friedmann kilépett a Himnuszt hallgatók mozdulatlan sorából, és elkezdett kattintgatni. Szemfülessége jutalmaként gyakornoki besorolást kapott, nemsokára fotóriporterként dolgozhatott.

A sors különös fintora, hogy neve azonos a világhírű magyar származású fotós, Robert Capa eredeti nevével.

„A magyar fotográfia gazdagságát mutatja, hogy nekünk még Friedmannból is több van. Találkozhattak volna. Kezet rázhatott volna a két Friedmann Endre például 1948-ban, amikor Robert Capa Budapesten járt. Ő 1913-ban született és meghalt 1954-ben, a másik, akiről most szó van, 1934-ben született és még nem oly régen is megivott velem egy pohár házi főzésű sört egy Duna-parti étteremben. Friedman élete is telis-tele volt hihetetlen történetekkel, miként Capának, legfeljebb másfélékkel” – írja Kincses Károly fotótörténész.

Friedmann Endre, akiből nem lett Robert Capa, honvédelmi tudósítóként rendszeresen fényképezte a fegyveres testületek eseményeit, a polgári védelmi gyakorlatokat, egyetlen magyar sajtófotósként örökítette meg az 1968-as csehszlovákiai intervenciót, félezernél több akkori képéből mintegy 40 maradt fenn az utókornak. Budapest volt a legkedveltebb helyszíne, de bejárta a fél világot. 1973-ban négy hónapot töltött Vietnamban, ahol egy folyóban állva fényképezte a hadifogolycserét, és életveszélyes amőbafertőzést kapott. Fényképezőgépével végigkísérte az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan bajkonuri felkészülését, a rendszerváltás után Antall József kormányfővel megjárta Amerikát. Fényképezte Elizabeth Taylort és Richard Burtont.

Legkedvesebb műfaja a hétköznapi pillanatok, az emberi-lírai hangulatok megörökítése volt.

2005-ben Emberek - Budapesti életképek, 2006-ban A pillanatból élek címmel adott külön kötetekben ízelítőt alkotásaiból.

Műveit a párizsi Bibliothéque nationale de France, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára és a Körmendi-Csák 20. századi Magyar Fotóművészeti Gyűjtemény őrzi.

A Fogságból a szabadságba című, Vietnamban készült sorozatáért 1974-ben elnyerte a World Press Photo aranyérmét, 1976-ban Balázs Béla-díjat, 1987-ben Rózsa Ferenc-díjat, 2000-ben Aranytollas újságíró kitüntetést kapott. 2004-ben elnyerte a Magyar Fotóművészek Szövetségének életműdíját, 2006-ban a Táncsics Mihály-díjat, és megkapta a Magyar Távirati Iroda örökös tudósítója címet is. Az intézményben több mint hat évtizedet töltött, és nyugdíjasként is gyakran járt be a szerkesztőségbe. 1960 óta volt tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, 1967-ben megkapta Nemzetközi Fotóművészet Kiválósága Diplomát (EFIAP).

1963-ban a világ egyik legrangosabb fotókiállítása, a kölni Fotokina nagydíjával tüntették ki Szerelem című sorozatát. Negyvenöt évvel később, 2008 májusában a kollekció egyik kulcsképe rekordot döntött a Kieselbach Galéria aukcióján: harminchatszoros áron, 2,2 millió forintért kelt el. Az otthoni rekamié aljából előbányászott, a hatvanas években készített régi fotói közül többet is a kikiáltási ár sokszorosáért ütöttek le.

Programkereső

Legnépszerűbb

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Titkos jegyeket rejtő kötetek

Kalandos sorsú, vagyont érő kódexek és egy uralkodó, aki valóban forgatta őket. Mátyás király könyvtárának darabjai novemberben hazatérnek Budára. A készülő Corvina-kiállítás kurátora, Zsupán Edina árult el részleteket a titokzatos kötetekről.
Vizuál kult50

Joghallgatóból az eltűnő Erdély fotográfusa – Korniss Péter

Korniss valami nagyon fontosat tanult meg az erdélyi képek készítése közben: meglátni a múltat a jelenben. Korniss Péter a KULT50-ben megjelent portréja.
Vizuál uránia

Női hősök, sorsfordító döntések – Lux Filmnapok az Urániában

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg az európai filmeket népszerűsítő Lux Filmnapokat. Az Európai Parlament filmművészeti díjára, a Lux Filmdíjra jelölt három döntős alkotást november 7. és 9. között vetítik.
Vizuál videó

Így zajlott valójában a romagyilkosságok tárgyalása

Tíz éve november 3-án este Nagycsécs egyik házába Molotov-koktélt dobtak, a menekülő lakókra pedig rálőttek. Két embert ért halálos lövés, a romagyilkosságoknak azonban 2009 augusztusáig összesen hat halálos áldozata volt, köztük egy ötéves kisfiú. Hajdú Eszter filmje a tárgyalóterembe viszi nézőit, hogy minden oldalt: a hozzátartozókat, a vádlottakat és a bírókat is megismerjék. Kérdés, lehet-e igazságot szolgáltatni egy ilyen ügyben.
Vizuál kult50

Absztrakt pornográfia falikárpitokon

A képein felbukkanó, női testet idéző formák olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György absztrakt pornográfiának titulálta a műveit. Keserű Ilona a KULT50-ben megjelent portréja.