Vizuál

Kádár 100 - Saját szavaival

2012.06.12. 09:03
Ajánlom
A történeti kiállítás az életút bemutatásával, a közemlékezetben őrzött nosztalgikus Kádár-kép és a valóságos történelmi alak szembesítésével törekszik arra, hogy eloszlassa a Kádár-mítoszt. Játsszon a Fidelióval és legyen az Öné két belépőjegy az OSA Archívum Centrális Galériájában július 29-ig látható, Kádár János születésének századik évfordulója alkalmából nyílt tárlatra!

Száz évvel ezelőtt született Kádár János, az MSZMP volt főtitkára, az 1956-os forradalom leverésétől a kommunista diktatúra bukásáig tartó történelmi korszak meghatározó figurája. Kádár életútja végigkísérte szinte az egész magyar huszadik századot, a háborús vereségek és diktatúrák korát. Sokak emlékezetében mindmáig élő történelmi alak, akinek megítélése ma is végletes szélsőségek között ingadozik a közvéleményben. Friss fölmérések szerint a magyar társadalom többsége számára Kádár a 20. század legjelentősebb és legnépszerűbb politikai vezetője, míg mások a diktátort, az 1956-os forradalom árulóját és vérbefojtóját látják benne.

A mítosz eloszlatása mellett a kiállítás célja, hogy a magyar közvélemény valóságos képet kapjon Kádár János valódi énjéről, politikai személyiségéről és uralma évtizedeiről. Ismert és kevéssé ismert dokumentumok, túlnyomórészt Kádár János saját megszólalásait tartalmazó hang- és filmanyagok segítségével lehet végig kísérni a pártfőtitkár életét. E dokumentumok révén nem csak a korabeli hivatalos propaganda Kádár-alakja lesz felidézve, hanem a zárt körben megnyilvánuló politikus is bemutatásra kerül.

A kiállításon a látogatók megtekinthetik Sólyom András filmrendező Kádárról készített legújabb film-montázsát. Ezen felül egy több órás hang- és filmdokumentum-összeállítás segít abban, hogy az életút egy-egy részletében is elmélyedjenek. Többek között hallható lesz számos részlet Kádár megszólalásaiból a Politikai Bizottság ülésein az 1980-as évekből, illetve a hatvanadik születésnapján, 1972-ben zárt körben elmondott beszédének egyes részletei. Külön szekció mutat be szemelvényeket a Kádárról szóló kortársi visszaemlékezésekből az 1956-os Intézet oral history gyűjteményének és az Országos Széchényi Könyvtárban található Történeti Interjúk Tára gyűjteményének felhasználásával. A látogatók a helyszínen tanulmányozhatják az 1989 utáni Kádár-irodalom legfontosabb dokumentumait is.

Ha helyesen válaszol kérdésünkre, Öné lehet két belépő a kiállításra. A megfejtéseket június 19-én 12 óráig várjuk.

Melyik áldozatát követte Kádár János a belügyminiszteri székben?            

Programkereső

Legnépszerűbb

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Titkos jegyeket rejtő kötetek

Kalandos sorsú, vagyont érő kódexek és egy uralkodó, aki valóban forgatta őket. Mátyás király könyvtárának darabjai novemberben hazatérnek Budára. A készülő Corvina-kiállítás kurátora, Zsupán Edina árult el részleteket a titokzatos kötetekről.
Vizuál kult50

Joghallgatóból az eltűnő Erdély fotográfusa – Korniss Péter

Korniss valami nagyon fontosat tanult meg az erdélyi képek készítése közben: meglátni a múltat a jelenben. Korniss Péter a KULT50-ben megjelent portréja.
Vizuál uránia

Női hősök, sorsfordító döntések – Lux Filmnapok az Urániában

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg az európai filmeket népszerűsítő Lux Filmnapokat. Az Európai Parlament filmművészeti díjára, a Lux Filmdíjra jelölt három döntős alkotást november 7. és 9. között vetítik.
Vizuál videó

Így zajlott valójában a romagyilkosságok tárgyalása

Tíz éve november 3-án este Nagycsécs egyik házába Molotov-koktélt dobtak, a menekülő lakókra pedig rálőttek. Két embert ért halálos lövés, a romagyilkosságoknak azonban 2009 augusztusáig összesen hat halálos áldozata volt, köztük egy ötéves kisfiú. Hajdú Eszter filmje a tárgyalóterembe viszi nézőit, hogy minden oldalt: a hozzátartozókat, a vádlottakat és a bírókat is megismerjék. Kérdés, lehet-e igazságot szolgáltatni egy ilyen ügyben.
Vizuál kult50

Absztrakt pornográfia falikárpitokon

A képein felbukkanó, női testet idéző formák olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György absztrakt pornográfiának titulálta a műveit. Keserű Ilona a KULT50-ben megjelent portréja.