Vizuál

Ma is szolgaságban élünk, csak nem tudjuk, ki az úr

A szent és a farkas – kritika
2018.11.01. 13:00
Ajánlom
Alice Rohrwacher Cannes-i nagydíjas rendező mágikus, napfényes balladája a modern Olaszország újra megszületéséről fenséges, gyönyörű – és úgy szomorú, hogy lehetetlen elszomorodni rajta.

A szent és a farkas alaphelyzetét sokszor láttuk már – egy nincstelen falu túlélni próbál a feudális viszonyok között. A márkinő (Nicoletta Braschi), a dohányültetvények tulajdonosa, a „Cigaretták Királynője”, a gazdaság önkényes úrnője az utolsó véka búzájukat is elveszi, az elpusztult kappanokért adósságba veri őket. A márkinő kihasználja a jobbágysorba taszított parasztokat, a parasztok pedig a munka jó részét Lazzaróra, a falu együgyű, ártatlan fiújára (Adriano Tardiolo) sózzák. Vajon ez a fiú kihasznál valakit? – hangzik a kérdés a film egy pontján.

HappyAsLazzaro-Still3-actressNicolettaBraschi_actorLuca-Chikovani-cSimona-Pampallona_b-2000-2000-1125-1125-crop-fill-124537.jpg

A szent és a farkas: a márkinő és fia, Tancredi.

Ahogy a cselekmény kibontakozik, úgy haladunk egyre előrébb az időben. Először az ötvenes-hatvanas évekbe tippeli a néző a cselekményt, majd előkerülnek árulkodó jelek, hogy nem is vagyunk olyan messze: a márkinő fia, a dandy Tancredi (Luca Chikovani) kihajthatós mobiltelefont vesz elő, és úgy öltözködik, mint egy tipikus nyugati tinédzser a kétezres évekből. Aztán kiderül az igazság: „a nagy átverés”, Il Grande Inganno, ahogy az újságok írnak róla. A márkinő a jobbágyi viszonyok megszűnése után évtizedekkel, kihasználva egy, a külvilágtól leszakító földrengést, jogtalan függésben tartotta a parasztokat.

lazzaro_-124425.jpg

A szent és a farkas: Antonia a városba kerülve újra találkozik Lazzaróval

De mi váltja fel ennek a függésnek a helyét?

Az együgyű, ártatlan, megronthatatlan Lazzaro vándorútra indul, és bandukolása során megváltozik minden, elé tárul a modern világ. Ami a fenéket, nem jobb, éppolyan nehéz, küzdelmes, mint a márkinő keze alatt élni, csak itt még a gazda kiléte is megfejthetetlen. Ebben a világban nem számíthatunk a carabinieri intervenciójára, a vasúti sínek mellett gyomnövényeket zabáló nincstelenek nem jogtalanság áldozatai. Itt az van, ami van. Ha valaki szent, kísértet vagy szellem, az is csak azért jobb, mert akkor nem falja fel mások elől az ételt. Nem véletlen, hogy a városba kényszerült parasztok nem haragudnak sem a márkinéra, sem a váratlanul felbukkanó Tancredire (Tommaso Ragno). És az sem, hogy a megronthatatlan Lazzaro és Tancredi, akinél mindenképpen bűzlik valami, féltestvéreknek nevezik magukat.

Alice Rohrwacher filmjében csak a szent az, aki nem öregszik, a szelídről derül ki, hogy farkas. 16 milliméteres keskenyfilmen mindez időtlen, szomorú, s egyben felemelő. Vigasztaló, hogy ez a farkas céltalanul, hontalanul bár, de köztünk – városba tömörült holt lelkek között – futkározik.

lazzaro-124424.jpg

A szent és a farkas

Trivia

  • A film alapjául szolgáló történet – ti. hogy egy dohányiparos függésben tartott embereket – valóban megtörtént Közép-Olaszországban.
  • Adriano Tardiolo úgy kapta meg a boldog Lazzaro szerepét, hogy soha nem színészkedett előtte. Miután találkozott Alice Rohrwacherrel, mégis örömmel vállalta a feladatot.
  • Luca Chikovani (Tancredit) egy olasz youtuber, aki tinisztárok dalaira készült coverekkel hívta fel magára a figyelmet a legnagyobb videómegosztón.
  • A szent és a farkas a cannes-i filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv díját nyerte.
  • A film hazai forgalmazója a Cirko Film. A vetítésekről bővebben a port.hu oldalán tájékozódhatsz.

Előzetes

Programkereső

Legnépszerűbb

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Titkos jegyeket rejtő kötetek

Kalandos sorsú, vagyont érő kódexek és egy uralkodó, aki valóban forgatta őket. Mátyás király könyvtárának darabjai novemberben hazatérnek Budára. A készülő Corvina-kiállítás kurátora, Zsupán Edina árult el részleteket a titokzatos kötetekről.
Vizuál kult50

Joghallgatóból az eltűnő Erdély fotográfusa – Korniss Péter

Korniss valami nagyon fontosat tanult meg az erdélyi képek készítése közben: meglátni a múltat a jelenben. Korniss Péter a KULT50-ben megjelent portréja.
Vizuál uránia

Női hősök, sorsfordító döntések – Lux Filmnapok az Urániában

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg az európai filmeket népszerűsítő Lux Filmnapokat. Az Európai Parlament filmművészeti díjára, a Lux Filmdíjra jelölt három döntős alkotást november 7. és 9. között vetítik.
Vizuál videó

Így zajlott valójában a romagyilkosságok tárgyalása

Tíz éve november 3-án este Nagycsécs egyik házába Molotov-koktélt dobtak, a menekülő lakókra pedig rálőttek. Két embert ért halálos lövés, a romagyilkosságoknak azonban 2009 augusztusáig összesen hat halálos áldozata volt, köztük egy ötéves kisfiú. Hajdú Eszter filmje a tárgyalóterembe viszi nézőit, hogy minden oldalt: a hozzátartozókat, a vádlottakat és a bírókat is megismerjék. Kérdés, lehet-e igazságot szolgáltatni egy ilyen ügyben.
Vizuál kult50

Absztrakt pornográfia falikárpitokon

A képein felbukkanó, női testet idéző formák olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György absztrakt pornográfiának titulálta a műveit. Keserű Ilona a KULT50-ben megjelent portréja.