Vizuál

Újabb díjat nyert az Ostrom című rövidfilm

2018.10.22. 12:40
Ajánlom
A Diák Oscar bronzfokozata után újabb elismerésben részesült Kovács István diplomafilmje: a luxemburgi CinEast filmfesztivál közönségdíjával jutalmazták.

A kelet- és közép európai régió filmtermését felvonultató CinEast filmfesztivált október 4. és 21. között rendezték meg Luxemburgban.

Az Ostrom című filmet húsz ország mintegy 50 rövidfilmje közül választotta kedvencének a közönség.


A Filmalap korábbi tájékoztatása szerint a 11. CinEast filmfesztivál nagydíját, első magyar filmként Szilágyi Zsófia alkotása, az Egy nap nyerte el.

Az Egy nap nyerte a nagydíjat Luxemburgban

Kapcsolódó

Az Egy nap nyerte a nagydíjat Luxemburgban

Első magyar filmként Szilágyi Zsófia alkotása nyerte a luxemburgi CinEast filmfesztivál nagydíját (Grand Prix).

Az Ostrom a 32 éves Kovács István diplomafilmje volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol Enyedi Ildikó, Janisch Attila és Szász János voltak a tanárai. A 23 perces alkotás a Filmalap támogatásával készült. A rövidfilm nemzetközi premierje a szarajevói filmfesztiválon volt nyáron; a budapesti Friss Hús fesztiválon a zsűri elismerő oklevelét, majd a BuSho fesztiválon a legjobb magyar rövidfilm díját nyerte el. Szeptember közepén az amerikai filmakadémia Bronz Diák Oscar-díjjal tüntette ki a magyar diplomafilmet.

Magyar alkotó nyert Diák Oscart

Kapcsolódó

Magyar alkotó nyert Diák Oscart

Kovács István Ostrom című diplomafilmje bekerült a három díjazott közé a Student Academy Awardon.

kovacs_istvan_portre_ostrom1-134009.jpg

Kovács István (Fotó/Forrás: Ostrom Produkció)

Az Ostrom 1994-ben, a háború sújtotta Szarajevóban játszódik. Főhőse egy magányos bosnyák nő, aki elindul, hogy vizet találjon magának és végre hajat mosson a várva várt randevúja előtt. Életveszélyes terve végrehajtásától sem szomszédjai, sem a mesterlövészek nem tudják eltántorítani. A film az Inforg-M&M Film (Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Alföldi Nóra producerek) és az SZFE (Bosnyák Miklós producer) gyártásában, a Film Force Team (Hutlassa Tamás, Hutlassa Barna producerek), a Filmfabriq (Osváth Gábor producer) és a Vision Team koprodukciójában készült. A forgatókönyvet Gasztonyi Kálmán írta, az operatőr Dévényi Zoltán, a vágó Duszka Péter Gábor, a látványtervező Rajk László, a hangmérnök Balázs Gábor, a line producer D'Intino Patrícia, a gyártásvezető Hegyi Nóra volt. A Budapesten és Kiskunlacházán forgatott film főbb szerepeiben Vedrana Bozinovic, Mirela Lambic bosnyák, Nenad Pecinar és Radoje Cupic szerb színészek mellett Trill Zsolt és Keszég László látható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Titkos jegyeket rejtő kötetek

Kalandos sorsú, vagyont érő kódexek és egy uralkodó, aki valóban forgatta őket. Mátyás király könyvtárának darabjai novemberben hazatérnek Budára. A készülő Corvina-kiállítás kurátora, Zsupán Edina árult el részleteket a titokzatos kötetekről.
Vizuál kult50

Joghallgatóból az eltűnő Erdély fotográfusa – Korniss Péter

Korniss valami nagyon fontosat tanult meg az erdélyi képek készítése közben: meglátni a múltat a jelenben. Korniss Péter a KULT50-ben megjelent portréja.
Vizuál uránia

Női hősök, sorsfordító döntések – Lux Filmnapok az Urániában

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg az európai filmeket népszerűsítő Lux Filmnapokat. Az Európai Parlament filmművészeti díjára, a Lux Filmdíjra jelölt három döntős alkotást november 7. és 9. között vetítik.
Vizuál videó

Így zajlott valójában a romagyilkosságok tárgyalása

Tíz éve november 3-án este Nagycsécs egyik házába Molotov-koktélt dobtak, a menekülő lakókra pedig rálőttek. Két embert ért halálos lövés, a romagyilkosságoknak azonban 2009 augusztusáig összesen hat halálos áldozata volt, köztük egy ötéves kisfiú. Hajdú Eszter filmje a tárgyalóterembe viszi nézőit, hogy minden oldalt: a hozzátartozókat, a vádlottakat és a bírókat is megismerjék. Kérdés, lehet-e igazságot szolgáltatni egy ilyen ügyben.
Vizuál kult50

Absztrakt pornográfia falikárpitokon

A képein felbukkanó, női testet idéző formák olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György absztrakt pornográfiának titulálta a műveit. Keserű Ilona a KULT50-ben megjelent portréja.